Pár éve szilveszter napján kétségbeesetten kerestem lencsét a piacon, a zöldségesnél, a boltban, hiába. Aztán mégis találtam a sokadik közértben néhány árválkodó lencsekonzervet, háromszoros áron. Vettem is kettőt - hogy gazdagok legyünk a következő évben. Nos, nem sikerült.
Lencsét enni kell, nincs mese. Miért is? Hát mert így áll pénz a házhoz. Az év első napján amúgy is vigyázni kell, mit teszünk, mit nem, mert ez a kitüntett nap később az egész év kimenetelét meghatározza. Babot, borsót, lencsét azért tanácsos enni, mert a kis kerek magocskák hasonlóságuk okán bevonzzák a pénzt. Olaszországban is szokás lencséből készült ételeket enni, Japánban pedig babot.
A káposzta, a mángold meg a többi nagy levelű zöldség már az aprópénznél nagyobb anyagi szerencsét ígér, a terjedelmes levelek ugyanis a bankókat jelképezik. A káposztás ételek, főleg a töltöttkáposzta-félék egész Kelet-Európában népszerűek ilyenkor, a német területeken a savanyúkáposzta jellemző, ami egyébként a hosszú életre is utal - hiszen a káposzta jócskán túléli önmagát ilyen formában.
Ami a húsokat illeti, a malac szerencsés állat, mert előtúrja a földből a szerencsét, baromfit enni viszont nem tanácsos, mert elkaparja azt. A hal is elúszik a szerencsével, ám a tengeri halakkal kapcsolatban máshol nem ismerik ezt a babonát: Egyesült Államokban tőkehalat, Németországban és Lengyelországban heringet, Japánban pedig egyebek közt szardíniát esznek szilveszter vagy újév napján. A rákok ugyan fellélegezhetnek, mivel haladási irányuk nem jósol sok jót az eljövendő évre, ám például Francia- és Spanyolországban ezekben a napokban is kerülnek az ünnepi asztalra tengeri herkentyűk.
A kerek sütemények, például a holland fánk, a dán marcipános karika vagy a sós sütemények közül a pogácsák is jó szerencsét hoznak, önmagukba visszatérő formájukkal a megújulást jelképezik. Ahogy a legtöbb hagyományos év végi étel, ezek sem éppen diétásak. Valaha a kezdődő év bőségét akarták biztosítani azzal, hogy zsíros vagy éppen cukros, tápláló, nehéz fogások kerültek ilyenkor az asztalra. Sajnos, nincs adat arról, beváltották-e a hozzájuk fűzött reményeket, vagy pont annyi szerencsét, boldogságot, gazdagságot hoztak, mint az én egykori lencsekonzervjeim.
