Itt az ideje, hogy megszokjuk, 2012-es évszámmal kezdjük a dátumokat? Ez csak a világ néhány részén igaz. Sok helyen máshogy számolják az éveket.
A zsidó naptár nem vacakol: az időt egyszerűen a világ teremtésétől számolja, amely a bölcsek számításai szerint i. e. 3761 október 7-re, éspedig vasárnapra esett. Ez a naptár a hold járása szerint veszi a hónapokat, ezért például a zsidó újév, a Ros hasana minden évben más napra esik. A holdhónapok nem adják ki pontosan az évet, ezért az éveket tizenkilences ciklusokba rendezik, melyben hét szökőév van – ezzel a húzással sikerült a holdhónapok és a napévek egyébként kicsit eltérő hosszát szinkronba hozni. Tovább bonyoltja a helyzetet, hogy bizonyos ünnepek csak adott napokra eshetnek. A zsidó naptár a napot nem éjféltől, nem is hajnalhasadástól, hanem az Esthajnalcsillag feljövetelétől számolja – tehát 2012. január 2-án 5772. év Tevet hónap 6 vagy 7 napja van – attól függően, megjelent-e már az égen az Esthajnalcsillag.
Egyes orthodox egyházaknál (például a legnagyobb egyiptomi keresztény egyháznál, az alexandriai kopt orthodoxoknál) máig a Julianus-naptárat használják. Ez is Krisztus születésétől számolja az éveket, ám a Gergely-naptárhoz képest mintegy kéthetes csúszásban van. Ugyanis ha négyesztendőnként számolunk egy-egy szökőévvel, egy év hossza 365,25 nap, ami a valóságosnál valamivel hosszabb. A különbség nem sok, alig több tíz percnél évente, de minden 128 évben egy felesleges napot szül (ami jól tettenérető például a napfordulóknál). Ez, azzal megfejelve, hogy egyes egyházi ünnepek (például a húsvét) meghatározásánál a holdciklusokat is figyelembe kell venni, szélsőséges esetben akár azt is eredményezhette, hogy a karácsonyi ünnepkör utolsó napja (Gyertyaszentelő Boldogasszony napja) és a nagyböjt kezdete, azaz a hamvazószerda között mindössze két nap a különbség. Mivel nem volt vonzó a lehetőség, hogy szikkadó beglikkel a háttérben kell belevágni a negyvennapos böjtbe, valamint a 16. századra csaknem tíznaposra dagadt elcsúszás már a mezőgazdasági munkáknál is bezavart, 1582-ben XIII. Gergely pápa bevezette a később róla elnevezett naptárat: abban az évben rendelete szerint október 4. után azonnal 15. következett (és a Gergely-naptár négyszáz évente kihagy három szökőnapot, közelítve ezzel az év valódi hosszát). A legtöbb állam és egyház előbb-utóbb átállt a Gergely-naptárra - Oroszország például később, ezért esett a nagy októberi forradalom első napja november 7-re -, ám egyes orthodox egyházak mindmáig a Julianus-naptárat használják. Nekik ma, 2012. január 2-án még csak 2011. december 20. van.
Japánban 1873-ban vezették be a Gergely-naptárat, de a 20. század elejétől megmaradt az a szokás, mely az uralkodók szerint tartja nyilván az éveket. A korszak első évének azt tekintik, amikor az császár trónra lép. Az épp hatalman lévő császár megnevezése Tenno Heika (császári fenség), a nevén emlegetni goromba gesztusnak számít Japánban. Az egyes császári korszakok is az uralkodók posztomusz nevét kapták, ahogy később, halála után említik majd. Akihiro császár uralkodása, a Heiszei-kor 1989 január 8-án vette kezdetét, Hirohito császár halálána másnapján. Így 2012-ben a Heszei-kor (a megbékélés kora) 23. esztendejét tapossuk.
A muszlim időszámítás több mint 600 évvel kevesebbet számlál a Gergely-naptárnál, ugyanis Mohamed futásától, 622. július 16-tól kezdi az időszámítást: ezen a jeles napon települt át a próféta Mekkából az új vallási irányzatokkal szemben elnézőbb Medinába. Az iszlám naptár tizenkettő, huszonkilenc vagy harmincnapos holdhónapra bontja az évet, ami így jelentősen, tíz-tizenegy nappal rövidebb egy napévnél. (Emiatt az ünnepek is vándorolnak, nincsenek egy-egy évszakhoz kötve, mint a keresztény vagy a zsidó ünnepek viszont nem is okoz gondot a holdhónapok és a napév elcsúszása.) Ez a naptár, ellentétben a zsidó vagy a Gergely-naptárral, nem alkalmas arra, hogy megszabja a mezőgazdasági munkák rendjét, erre az egyes területeken más-más naptárat használtak, Marokkóban például a berbert, Indonéziában a jávait. Az viszont közös, hogy a hónap akkor kezdődik, amikor a holdsarló – legyen bármely vékony is – megjelenik az égen. Ahogy a zsidó, a muszlim naptár is estétől számolja az új nap beköszöntét. Igen ám, de a nyugatabbra fekvő tájakon akár egy nappal hamarabb megfigyelhető újhold, mint keleten, azaz előfordulhat, hogy mondjuk az egyiptomi tevepásztornak egy nappal hamarabb kezdődik egy hónap, mint indonéz teaszedő kollégájának. Szilveszter és az újév náluk nem oszt, nem szoroz: ma az iszlám naptár szerint 1433. év Safar hónapjának 8. napját írjuk.
